A 2009-es évről kialakult kép teljességéért, ma előveszem a TB kiadás és bevételeit a Pénzügyminisztérium által közzé tett adatok alapján. Mint kiderül majd, Bajnai-nak (és minden előtte szólónak) jó oka van arra, hogy a nyugdíjköltségeket, mint a bajok legfőbb forrását emlegesse. De ne vágjunk a dolgok elébe.
A 2009-es évről kialakult kép teljességéért, ma előveszem a TB kiadás és bevételeit a Pénzügyminisztérium által közzé tett adatok alapján. Mint kiderül majd, Bajnai-nak (és minden előtte szólónak) jó oka van arra, hogy a nyugdíjköltségeket, mint a bajok legfőbb forrását emlegesse. De ne vágjunk a dolgok elébe.
Kezdjük a bevételi oldallal. A TB számlákat két nagy bevételi forrás fedezi az összes TB bevétel 98.2%-os értékében.
Az első rész a TB alapok saját bevétele, amely a társadalom biztosítási járulékbevételek 2870 milliárd Ft-os (69.4%) része mellett még 275 milliárd Ft-os (6.6%) egyéb bevételeket is megkíván a teljse 76.0%-os részesedés eléréséhez. Ebben a legvaskosabb rész az egészségügyi hozzájárulások 110 milliárd Ft-os (2.7%) adagja, a többi részösszeg mind sokkal kisebb. A teljes járulékbevételek és hozzájárulások összege 3143 milliárd Ft-ot hoz a TB konyhájára.
A második nagy rész központi költségvetésből kihasított TB hozzájárulás 918 milliárd Ft értékben (22.2%). Ennek legnagyobb része, 354 milliárd Ft a magánpénztárakba átlépők támogatárása fordul, kicsivel kisebb része 314 milliárd Ft-nak megfelelő összeggel az egészségügyi alapba kerül, 218 milliárd Ft pedig a nyugdíjbiztosítási alapba. A maradékből kerül még a Gyes-Gyed-Gyet utáni térítésre 19 milliárd Ft értékben.
A maradék 1.8% százalék nagyrésze az úgynevezett "TB tevékenységekkel kapcsolatos egyéb bevételek" cimke alá kerül 57 milliárd Ft-nyi mennyiségben (1.4%).
Akárhogyan is, a TB teljes bevétele 2009-ben 4133 milliárd Ft volt.
A kiadási oldal következik.
A legnagyobb tétel a nyugdíj: több, mint 2835 milliárd Ft-tal ez teszi ki a kiadások 66.1%-át. A következő nagy tétel a természetbeni ellátások 1123 milliárd Ft-tal (26.2%), amelybe beletartozik a gyógyító-megelőző ellátás 719 milliárd Ft-tal (16.8%), gyógyszer költségek 343 milliárd Ft-tal (8.0%) a gyógyászati segédeszközök és egyéb kiadások 61 milliárd Ft-os (1.4%) költsége mellett.
Pénzbeni ellátásokra, ilyen a Gyes és a Gyed 39 és 90 milliárd Ft-tal (0.9 és 2.1%), táppénz 108 milliárd Ft-tal (2.5%) és egyéb költségekkel megspékelve 247 milliárd Ft (5.8%) ment el.
Postaköltségekkel (32 milliárd Ft, 0.7%) és működési kiadásokkal (49 milliárd Ft, 1.1%) összesen a TB kiadásai meghaladták a 4286 milliárd Ft-ot 2009-ben. Ez 152 milliárd Ft-os hiánynak, vagy 3.7%-os kerettúllépésnek felel meg.
Miért is pánikolt a kormány a nyugdíjak miatt? Nos, ha valaki ránéz az éves nyugdíjköltségek változására (lásd alább), akkor könnyű látni. Míg 2004-ben még kevesebb, mint kétmilliárd Ft ment el ilyenirányú költségekre, addig 2008-ra megközelítette a hárommilliárd Ft-os határt.
Nem volt kétséges a kormány előtt, hogy valamit tennie kell. Nem azért, mert a nyugdíjasok könnyű prédának számítanak, hanem azért, mert pl. ugyanebben az időszakban az egészségügyi ellátásokra kiadott pénzek mennyisége nem vagy csak kis mértékben változott, és igazi növekvő tendenciát nem lehet benne találni (ld. alább).
A két legnagyobb tételt összefoglalva, és kismértékű növekedést elfogadva a Gyes-Gyed költségek növekedésében, a teljes TB igénykeret komoly növekedésnek indult 2004 után.
Ami nagyon érdekes ebben a növekedésben az a 2008-as jelentős megtorpanása, ami nem a nyugdíjak visszafogásának következménye, hiszen azok ekkor még lineáris növekedést mutattak. Az igazi ok ebben a 2007-es év kiugróan magas költsége, nem pedig a 2008-as évben lassuló tendencia.
2007 két nagyléptékű többletkiadást takargat, egy közel 300 milliárdos nyugdíjfedezeti kiadást, és egy ugrásszerű, közel 100 milliárd Ft-os többlet GyED-es összeget. Ha ezt a kettőt valaki kivonja a 2007-es évből (minusz 300 milliárd Ft), akkor megkapja a nyugdíjak lineáris emelkedéséből várt lineáris összköltség emelkedést 2008-ig.
Az, hogy az ilyen mértékben emelkedő nyugdíjak további növelése tarthatatlan, azt gondolom nem kell részletezni: egy majd 1000 milliárd Ft-os növekedést nem tudott a magyar gazdaság kitermelni.
