Nagyon érdekes könyvet olvastam el a minap. A Superfreakonomics-ről van szó, a Freakonomics folytatásáról. Mint ott is, a főtéma itt is azok egy kívülálló számára megdöbbentő, időnként sokkoló, de rendszerint teljesen logikus tények és események, amelyeket a két szerző, Steven D. Levitt és Stephen J. Dubner, szépen csokorba szedett.
A lista hosszú, a globális felmelegedés olcsó és hatékony megoldásától a legmeglepőbb valószínűségekig, mint például hogy a detroiti prostituáltak nagyobb valószínűséggel fognak rendőrrek üzleti kapcsolatban kerülni, minthogy a rendőrök őket ezen illegális tevékenység folytatása miatt előállítanák, vagy hogy miért is kell a vallási fanatikus öngyilkosjelölteknek életbiztosítást vásárolniuk, az legfrissebb szociológiai, gazdasági kutatások eredményeiig sok mindent végigtárgyal a könyv, közérthető és könnyed stílusban.
Az egyik ilyen jó példa az csuklyás majmokkal végzett kísérletsorozat, ahol először is megtanították a majmokat a pénz használatára. Ez két dolog miatt is érdekes volt. Egyrészt (nemcsak) tudományos körökben elfogadott tény, hogy a csuklyás majmokat nagyjából két dolog érdekli igazán: az evés és a szex. Ezen felül nagyjából semmi. Ennek ellenére nagyjából egy fél év alatt meg lehetett őket tanítani arra, hogy egy bizonyos pénzérme ellenében kedvenc csemegéjüket, szőlőt kaphatnak. Miután ez a viselkedés forma, mármint a pénzért szőlőt kap a majom a gondozótól, berögzült, további kísérletekbe kezdtek a kutatók.
Először azt vizsgálták, hogy vajon ugyanolyan nyerési és vesztési stratégiájuk (és az ehhez kapcsolódó averziójuk) van-e a majmoknak, mint az embereknek. Normál esetben egy pénzérméért a majmok 2 szőlőszemet kaptak. Ebben a kísértletben azonban attól függően, hogy a pénz a fej vagy az írás oldalára esett, a két gondozó különböző képpen reagált. Az egyiknél indulásképpen 2 szőlőszem volt kikészítve, de az egyik esetben (fej vagy írás, naponta változott), a majom kaphatott még egy szőlőszemet. A másik gondozónál 3 szőlőszem volt kikészítve, és a pénz oldalától (fej-írás) függően egy szemet elvett a gondozó.
Statisztikailag a két eset megegyezett, de máshogyan jutott el a végereményig. Az első esetben a kezdeti állapothoz képest egyel többet, míg a másodikban a kezdeti állapothoz képest egyel kevesebbet a fej-írás eredménye függvényében. Vagyis - míg a végeredmény átlagosan ugyanaz maradt - az első esetben az esetek felében nyerhettek, míg a másodikban az esetek felében veszíthettek.
Érdekes módon, csakúgy, mint az emberek, a majmok is az első verziót részesítették előnyben, vagyis a biztos kettő mellé az esetleges harmadik szőlőszem lehetőségét. Vagyis a majmok is, csakúgy, mint az emberek inkább nyerés orientáltak, és a vesztés lehetőségét próbálják minimalizálni, még akkor is, ha ez a végeredmény szempontjából teljesen mindegy.
A legmegdöbbentőbb felfedezés azonban nemcsak közgazdasági, hanem szociális szempontból is új volt. Történt ugyanis, hogy a pénz, mint értékhordozó eszköz, lényegének elsajátítása után teljesen normálissá vált, hogy a hím majmok pénzzel "kenyerezték" le a nőstényeket, akik a pénz elfogadása és egy rövid, maximum 15 másodpercig tartó aktus után egyből beváltották a pénzt szőlőre.
Vagyis a laboratóriumban az első, nem emberek által cselekedett, prostitúciót tudták megfigyelni a kutatók.
Nem kellett hozzá több, csak egy kis pénz.
