Énvezettem?

Nagyszerű könyvet írt Nick Lane ismét, "Life ascending", vagyis "Az élet, feltörekvőben" címmel. A könyv témája nem más, mint a tíz legnagyobb "találmány", amit az Földön kialakult élet feltalált-kitalált-kifejlesztett az elmúlt négy milliárd év alatt. Ha egy biológust valaki megkérdezne, hogy mik is lehetnek ezek a "találmányok", gondolom elég sokan elgondolkodnának azon, hogy hogyan is definiáljuk a földi élet vívmányait.

Vagyis mik azok a közös vonások, kifejlődött-kialakult biológiai rendszerek vagy koncepciók, amelyek a tíz legfontosabb jelzőt kiérdemlik?

Szerencsére Nick Lane láthatóan sokat gondolkozott ezen, és már az elején belecsap a levesbe. Az általa készített lista egyszerre lenyűgöző és adja meg a lehetőséget egy átfogó biológiai tour de force-nak, ahol tényleg a tíz legfontosabb élettel kapcsolatos kérdést, és a földi evolúció erre adott válaszát lehet részleteiben kitárgyalni.

Nos, az elmúlt napok nagy hallgatásának az volt az oka, hogy minden szabad percemet elfoglalta a Mass Effect 2. Újrakezdtem a játékot, de most a legnehezebb fokozaton (Insanity, vagyis Őrület). Csak hogy felpaprikázzam a dolgot, most rossz szereplőként randalíroztam végig a Tejútrendszert, mindenkinek beszóltam, ütöttem-vágtam, ahol kellett.

Tegnap este sikeresen be is fejeztem a játékot. Mivel Thane nem volt lojális, őt elvesztettem az utolsó pályán, de többi mind sikerült. Jó érzés, végre szabad vagyok.

Kíváncsian várom a folytatást.

Olvasom az indexen, hogy a magyar gazdasági érdekeket a parlament komolyan veszi, az értékteremtést maximálisan támogatja. Mégpedig nagyon is komolyan. Ahogy a cikk írta:

...a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény módosításának legérdekesebb pontja a pornóadó tervezett bevezetése, amely alapján eredetileg a netes pornót is megadóztatták volna, de ettől magyar gazdasági érdekekre tekintettel végül eltekinthetnek.

"Éljen!", kiálthatják a pornósok egyöntetűen. De ha tényleg a magyar gazdasádi érdekekre hivatkozik a törvényhozás, nem értem, hogy miért állnak meg itt.

A megintallunkvazze (MÁV) blog érdekes kérdést feszeget a legutóbbi posztjában. Mégpedig azt, hogy vajon mennyivel kellene csökkenteni a mostani MÁV-os vételárakat ahhoz, hogy az emberek inkább a vonatot válasszák, mint az autót.

A kérdés jogos, csak rosszul van feltéve. Ugyanis nem azt kell megkérdezni a magyar vasút felvirágoztatásához, hogy mennyivel olcsóbb jegyárak esetén fognak többen vonattal utazni. Ez pont olyan, mint ha alaki azt kérdezné, hogy mennyivel olcsóbb legyen valami, ami nem finom, ahhoz, hogy azt megvegyék.

Az állami vasútnak nem az a baja, hogy drága.

Van, akik nem értik. Csak értetlenül állnak a helyzet előtt, és azon csodálkoznak, hogy ez hogyan is történhet meg. Hiszen miért is van az, hogy annyian őszintén sajnálják, hogy az Apple vezér meghalt, eltemették, nincs többé.

Ahogyan azt a Gawker is megírta, és néhányan továbbadták azt gondolkodás nélkül: Steve Jobs nem volt isten. Termékeket talált ki többedmagával, és azokat adta el szép kis profitot termelve közben. Idézem:

I've never owned an Apple product. Yet here I am, talking on phones, typing on computers, and reading the internet every day. If you like Apple products, fine. They are products. They do not have souls. They are not heroes, and neither is their creator, no matter how skilled he may have been.

Vagyis magyarul:

Soha nem volt Apple termékem. De ennek ellenére itt vagyok, telefonon beszélve, számítógépen gépelve, az interneten olvasva minden nap. Ha szereted az Apple termékeit, rendben. Ezek termékek. Nincs lelkük. Nem hősök, mint ahogy az alkotójuk sem az, bármennyire is jók voltak abban, amit csináltak.

Hol lóg ki a lóláb?

Belegondoltam, hogy miért is volt az október 5-ei Apple keynote alaphangulata olyan, amilyen. Első nekifutásra persze mindenki azon a szálon gondolkozott, hogy Tim Cook nem annyira karizmatikus előadó, mint Steve Jobs (volt). A többi szereplő is inkább segédkezett a régi keynote-oknál, mint főszereplő volt (kivéve Schiller-t, aki főszerepet is játszott már egyszer).

S persze, hogy Steve Jobs nem volt ott. Ahogy az az allaboutSteve.com tegnapi posztján is megíródott, talán kórházban volt, vagy valami hasonlót gondoltak az emberek. Nincs elég jól ahhoz, hogy szerepeljen.

Csak hát nagyon valószínűleg nem így volt.

Az elektronikus könyvolvasók mellett rengeteg érv szól. Rengeteg könyv fér el a viszonylag kis eszközben, könnyen kereshető tartalommal. A mostani olvasók már lemondtak arról, hogy tényleges könyveket vegyenek, a tartalom megjelenítési jogával is megelégszenek. A betűméret és betűtípus is változtatható, hogy az olvasást segítse.

Engem viszont még mindig visszatart a vásárlástól az, ahogyan a olvasók működnek. Az eInk (és az ePaper) alapú kijelzőket ugyanis alapállapotba kell állítani mielőtt az új tartalmat (a következő oldalt) meg tudnák jeleníteni. Ez pedig a jelenlegi olvasókon egy erős fekete-fehér villanás keretében zajlik le. Amitől nekem szétvillódzik az agyam. Minden egyes lapozáskor.

Pedig máshogyan is meg lehetne ezt oldani.

Éppen tegnap méltattam az Apple látnoki erejét, azt, hogy nem a technológiához próbálnak meg minket igazítani, hanem a technológiát alakítják, formálják addig, amíg az emberszabású nem lesz.

S ma meghalt Steve Jobs, aki ennek a cégnek a motorja volt. Steve nyíltan hangoztatta, hogy nem elektronikai céget, technológiától átfűtött gyártósorokat akart sohasem létrehozni, hanem egy olyan helyet, ahol a technika és a humanitás találkozik. Ahol nem kell megfejteni, hogy egy "Igen" vagy "Mégse" billentyű vajon mit is jelent majd tulajdonképpen, hanem ahol a gép, az eszköz simul az emberhez úgy, hogy a kérdésére feltett válasz egy egyértelmű "Installáld" vagy "Nyomtasd ki".

Ezzel Steve Jobs és az Apple azt láttatta felhasználók tömegeivel, hogy ahhoz, hogy egyre fejlettebb technológiákat tudjunk használni, nem nekünk kell gépesednünk, hanem a fejlesztőknek kell megtanulniuk a dolgokat átláthatóbbá, egyértelműbbé, emberibbé tenni. Mert mi nem kütyük vagyunk, hanem emberek.

S azzal, hogy milliók "szeretik", emberi érzéseket táplálnak az Apple által gyártott készülékek iránt, ezt szerintem el is érte.

Steve, hiányozni fogsz.

Olvasom a dotkom.blog oldalán az egyik új posztjukat, és a rájuk érkező kommenteket. Az okot az Apple új iPhone 4S telefonja, és az abban beépített Siri névre hallgató technológia adja. A Siri ugyanis, az Apple sajtótájékoztatója szerint, arra képes, hogy felismerje az átlagos, hétköznapi (angol) nyelven feltett kérdéseket, és azokra választ adjon, vagy találjon.

A kommentelők egy része szerint ez se nem új, se nem jobb, mint ami az Androidos mobilokban már megtalálható.

Pedig szerintem nem látják a fától az erdőt.

Olvasom az indexen, hogy tudományos alapon nézve a brókerek általános személyiségi vonásai igencsak megkérdőjelezhetőek. A legutóbbi vizsgálatok szerint ugyanis nyerési vágyukat nem az értékteremtés hajtja, vagyis nem az, hogy az őket alkalmazó banknak vagy pénzügyi intézménynek, és az ez által képviselt befektetőknek hozzanak hasznot, hanem főleg az, hogy a konkurenseik teljesítményét felülmúlják, azokat legyőzzék. Versenyhelyzetben kikapcsolják stratégiai érzéküket, és csak az hajtja őket, hogy az ellenfelüket megsemmisítsék.

Hm, valahonnan olyan ismerősen hangzik ez.

Az The Economist szerint a magyarországi gazdasági és politikai helyzetet nehéz lenne ráncbaszedni. Az okokat így lehet tömören összefoglalni:

THE economy is in a funk, the bankers are howling, the government is spoiling for a fight and the opposition is eating itself. Business as usual, then, in Hungary.

Vagyis magyarul (szabad fordításban):

A gazdaság gödörben, a bankok vonyítanak, a kormány harcra készül, az ellenzék önmaga ellensége. Ahogy az mindig is szokott lenni Magyarországon.

Ha még nem tudtátok volna, a helyzet változatlan.

Próbáltam volna utánanézni a jelenlegi költségvetési adatoknak. Pár éve ez egyszerű feladat volt. Az akkor Pénzügyminisztérium weboldalán ott voltak hónapra készen a központi költségvetés adatai, a TB, nyugdíjpénztár jelentései. Egyszerű, Excel táblázatokban lehetett egy évtizedre visszamenőleg megtalálni minden adatot, amelyre egy halandó állampolgárnak (és egy elkötelezett bloggernek) szüksége volt.

Az Apple és a Samsung igencsak egymás torkának esett. S nagyon úgy néz ki, hogy előbb vagy utóbb teljes háború lesz ebből, ahol túszokat nem nagyon szoktak szedni. Az Apple azt szeretné elérni, hogy a saját dizájnját hagyják meg neki (vagyis, hogy más ne másolhassa büntetlenül), míg a Samsung azt, hogy hagyják technológiáját hagyják meg neki. Már ha igazak a vádak mindkét oldalon.

A játék kimenetele komoly: mindkét fél a másik működését próbálja ellehetetleníteni az európai piacon azzal, hogy a termékforgalmazást betiltja bizonyos országokban. Lehetőleg ott, ahol az import vagy a gyártás folyik.

De a végén mi mégiscsak jól járunk majd ezzel.

Török Gábor is, Miscellaneous is azon "csodálkozik", hgy jutottunk el idáig. Nagy valószínűséggel, ha valaki Orbán Viktort megkérdezné, azt a választ kapná, hogy erre számítani lehetett.

Hiszen a Fidesz úgy döntött, hogy ráncbaszedi az országot, még akkor is, ha ehhez az országnak nem fűlik se a foga, se semmije. Hiszen erre van szükség (Orbán szerint) az országnak is, az embereknek is.

Kijött a Deepwater Horizon balesetét kivizsgáló bizottság végső jegyzőkönyve. A pdf (angol nyelvű) itt található. A végeredmény keményen elveri a port a BP vezetésén, olajfúrási gyakorlatán, tréningjén és operációs szokásain.

Csak számszerűen nézve: az összefoglalás legalább 25-ször említi a BP-t (direkt vagy indirekt módon, vagyis a Deepwater személyzetére hivatkozva), miszerint vagy valamit elmulasztott, vagy hibásan működtetett vagy rosszul döntött vagy egy rossz döntést nem bírált felül, amikor lehetősége lett volna rá. Emellett a Halliburton és a Transocean is megkapja a magáét, de sokkal kisebb mértékben vagy súlyossággal.