Nem értem azokat, akik azon ágálnak, hogy azok után, hogy a BKV betiltotta a megállókban való dohányzást, miért nem tesznek ki több szemetest a megállók környékére, hogy aki cigerattázni szeretne, az ott eldobhassa a csikkét.
Mintha ez a BKV, a (fő)város vagy az állam dolga lenne.
Nooooormális?
Azt hittem, hogy kibírom, hogy ne posztoljak ebben a témában, de a tegnapi indexes cikk az SkyCourt-ról, és a ma reggel a rádióban hallott beszélgetés végül is megtette a a hatását.
Az, hogy a repülőteret Ferihegyről vagy Liszt Ferencről nevezzük el, szerintem teljesen felületes vita abból a szemszögből nézve, hogy ha ez ennyire fontos, akkor mit keres egy AirCourt-nak nevezett akármicsoda az új fogadóépület kellős közepén?
Ezt miért nem hívjuk Dózsa György felül-étkezdének, levegő-kávézónak, légből-kapott-tüzes-trónnak? Miért hívjuk a nagy nemzeti felemelkedés kellős közepén, mikor a repülőteret magát akarjuk méltó névvel illetni ezt a dolgot SkyCourt-nak?
Noooooormális?
Megint egy hétvége, ami rövidebb volt, mint terveztem. Most nem amiatt, mert a túlaludtam magam, mert a fejfájás ágyhoz kötött, mert tovább tartott a kert rendbetétele, mint gondoltam, hanem azért, mert átálltunk nyári időszámításra.
Ami alapjában véve nem is olyan rossz ötlet. Amitől rossz lesz, az a téli időszámítás, és annak a kényszere, hogy a kettő között váltogatjuk az órák járását évente kétszer. De lehetne ezt sokkal okosabban is csinálni.
A régi kérdésre, "Kicsi, sötétben halvány zöldes fénnyel világít és hozzánk dörgölődzik, mi az?", a hagyományos válasz valahol az UFO-k, horrorfilmek és lázálmok között volt félúton. Ezidáig.
Holland kutatók a wageningi egyetem géntechnológia professzora, Bert van Bokhoven, vezetésével újfajta csirkét 'állítottak' elő. Normális körülmények között a csirkék klausztofóbiások, vagyis rosszul tűrik a sötétséget és a bezártságot. A D4DR gén módosításával a kutatók elérték, hogy a csirkék klausztrofilek legyenek, vagyis azt, hogy sötét, zsúfolt helyen jobban érezzék magukat, mint nyílt, szellős terepen.
A kormány, hosszú hónapok után, átállt a konktrétabb nyelvhasználatra. Amint az index.hu is megírta, lesznek itt reformok, (nem, megszorítások azok nem lesznek), s ha valakiben még élne az az álomkép, hogy a Fidesz alatt minden másképp lesz, itt az ideje felébredni.
Merthogy kutyaszarból nem lesz kolbász, akármennyit is masszírozzuk.
Minden, amitől egyedi és érdekes volt kishazánk megszűnik vagy jelentősen átalakul. A hungarikumos intézményeket szigorúan felülvizsgálják vagy megszüntetik, nem leszünk többé a rokkant- és előrehozott nyugdíjasok nemzete. Sem a családi pótlékból vagy táppénzből megélőké. S nem lesz se MÁV se BKV, hanem helyette majd egy vállalat, amit kettő helyett utálnak majd izomból a kedves utasok.
De a legfontosabb kétharmados eredmény mégsicsak az, hogy a fontossági sorrend változott meg kishazánkban. Az Orbán kormány úgy döntött, hogy innentől kezdve mi magyarok, férfiak és asszonyok, a zemberek csak másodrendű polgárai vagyunk kishazánknak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium egyik új ötlete szerint új adót szeretnének bevezetni az egészségtelen ételekre. Mint a hamburger, a kóla vagy a pizza. Az ötlet egyszerű mint a faék. Az intézkedés célja nem más, mint hogy a hamburgeradó bevezetése után nőjön a hambi, a szénsavas üdítőitalok vagy a pizza ára.
Nooooormális?
Az első, és legfontosabb, kérdés az, hogy a hamburger egészségtelen-e. Ha az összetevőket nézzük — a kenyértésztából készült buci, a húspogácsa, a saláta, esetleg hagyma, ketchup-mustár-majonéz — akkor nincs semmi a hamburgerben, amin kivetni valót talál egy dietikus. Ugyanez a helyzet a pizzával is. Hiszen a kenyértészta, paradicsomszósz és sajt kombinációval semmi táplálkozási gond nincs. A szénsavas ütítők sem tartalmaznak semmilyen egészségre alapvetően káros anyagot.
Ha baj van ezekkel, akkor nem az összetevőkben, hanem inkább a mennyiségben és kizárólagosságban kereshetjük a baj forrását. Innentől kezdve, ha törvényjavaslatból tényleges törvény lesz, nincs visszaút, mert nem csak a hambi, a kóla vagy a pizza 'veszélyes' ilyen szempontból, hanem majd minden más is, amit eszünk vagy iszunk.
Jobban belegondolva, az ötlet nem más, mint egy újabb adó kivetése. Hogy miért éppen a hamburgeresek, pizzások és a szénsavas üdítők vannak soron, azt gondolom csak a tortakészítők, az éttermek, a borászok vagy pálinkafőzők nézik egyenlőre félelemmel vegyült örömmel.
Rájöttem, hogy mi is az igazi oka a mostani Totalcar-os a 'Motorkára ne kelljen már hajtási!' akciónak. Ami ugye elvileg azért szól, hogy a 125 köbcentis robogókat lehessen külön vizsga nélkül egy B kategóriás jogosítvánnyal vezetni. Ez az indítvány 2010. augusztusában elbukott a parlament illetékes bizottságánál. A Totalcar szerint a nagyvárosi közlekedés érezhetően szellősebb lenne, ha mind többen robogóra ülnének autózás helyett.
Nos, lehet, hogy a dugómentesebb nagyvárosi közlekedés mellett egy másik oka is van, hogy minél többen 125 köbcentis roboróga üljenek.
Szinte nincs olyan elektronikai termék, amelyre nem lenne igaz, hogy az értékarányos teljesítménye ne növekedne. És szinte nincs olyan termék, ahol ez ne járna együtt mind a teljesítmény növekedésével és az ár egyidejű csökkenésével. A szinte azért került az előző két mondatba, mert pl. a műholdak esetén igaz ugyan, hogy a teljesítményük folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedekben, de közben igazán olcsóbbak nem lettek. Ezidáig.
A www.cubesatkit.com weboldalon bárki, akárki megrendelheti, megtervezheti saját műholdját. Nem kell hozzá több milliárd dolláros fejlesztés, évek hosszú munkája, nem kell több tonnás műholdakat aprólékos odafigyeléssel, szakértők seregével megépíteni, s utána nem kell több millió dollárért a kilövést finanszírozni, és azon aggódni, hogy mi történik, hogy ha a rakéta a kilövő állványon bemondja az unalmast.
Nagyon sok tudományos kérdés megválaszolható kisméretű (pár kilós), úgynevezett nanoműholdakkal, amelyek bárki számára viszonylag olcsón hozzáférhetőek.
Olvastam a Scientific American februári számában az amerikai, a népesség kétharmadát érintő, elhízási "járvány"-ról szóló cikket. Amiben részletesen leírják, hogy hányan és mennyire kövérek az Egyesült Államokban, hogy milyen külső és belső tényezők vannak hatással arra, aki túlsúlyos vagy már elhízott, vagy aki még nem, nem jó eséllyel lesz az nemsokára. S minthogy Magyarországon az elhízás egyre súlyosabb egészségügyi problémákat okoz, gondoltam lesz a cikkben egy-két megszívlelendő tanács.
A cikk végére felrobbant az agyam. Nem azért, amit írtak, hanem pont amiatt, amit nem írtak le.
Vona Gábor felvett egy címerrel díszített fekete mellényt, s ebben intézte a miniszterelnökhöz szavait tegnap az Országházban. Ennyi biztosan igaz a tegnap megjelent hírekből. A többi, egyenlőre, nem több, mint találgatás, szerintem.
Hiszen a nagy kérdés, hogy mikor visel valaki gárdista mellényt, az laikus szemmel nézve igencsak nehezen definiálható egyértelműen. Vagyis, hogy honnan tudták a képviselők, hogy az a mellény, amit Vona viselt, az pont az, amit betiltottak? Kérdések tömkelegét kell itt megválaszolni ehhez.
Megdöbbenve néztem a nol.hu-n, a legutóbbi Kentaur beszédhez kiválasztott fényképet. A képen a kormánytagokat mutatják hátulról a május 14-ei Országház előtti felsorakozáson. Ahhoz nem kell nagy divatszakértőnek lenni, hogy az ember megállapítsa, hogy az öltönyök bizony zakkantan állnak, sőt inkább lógnak a kedves kormánytagokon.
Akárhogyan is nézem, ez a kép sokmindent elárul a mai magyar politikai elitről.
Rossz szabású öltönyt hordani rosszabb, mint egyáltalán semmilyen öltöny sem viselni. Nem csak azért, mert nem áll az emberen a ruha, hanem lóg rajta, mint a szólásbeli gatya a tehénen. Hanem azért is, mert nagyon rossz üzenetet hordoz egy rossz szabású öltöny.
Hetesi Zsolttal készített egy interjút a Totalcar az olajárról, a benzinárról, az olajkészletek fogyásáról, arról, hogy mihez is fogjunk akkor, ha már nem lesz olaj, az alternatív energiahordozókról, a bioüzemanyagokról ésatöbbi, ésatöbbi.
Lassan kezdek telítődni a sok sztereotípiával ami a médiákban bolyong fel és alá. Itt az ideje egy-két dolgot tisztázni.
Dvorak legutóbbi posztjában két dolog miatt is megütközik az iPad-ot övező pozitív élményállapot kapcsán. Az egyik az, hogy annak ellenére, hogy nagyjából a fél világ tudja, vagy tudni véli, hogy az új iPad jön valamikor áprilisban, és jobb lesz, szebb lesz, annak ellenére még mindig viszik a mostani iPad-et mint a cukrot. Hiszen ha az újban lesz kamera, nagyobb lesz a felbontása (ami egyébként koránt sem biztos) és új formatervvel áll majd az Apple elő, akkor miért is kell az embereknek a mostani verzió?
A másik nagy kérdése pedig az, hogy azóta, mióta köztudott, hogy minden egyes számítástechnikai termék-programnál érdemes megvárni a 3.0-ás verziót, nem érti, hogy az emberek miért ennyire elfogultak a mostani és a következő iPad-del kapcsolatban. Miért nem várják ki a harmadik verziót?
A válasz a két kérdésre ugyanaz.
The Moral Landscape címmel írt könyvet Sam Harris, amelyben azért érvel, hogy ne engedjük olyan könnyen át a moralitást, mint kérdés és válaszhalmazt a vallásnak, hanem próbáljuk meg azt kicsit tudományosabb módon megközelíteni. Szerinte a moralitás középpontjában az emberi és állati jóléthez kapcsolódó kérdések állnak, és ezt teljesen felesleges, sőt káros vallási köntösbe bújtatni. Az elmúlt néhány évszázad pont az egyházak önnön létezését görcsösen fenntartani akaró önzésére világított rá, ami után nem lehet, és nem szabad, intézményesen rájuk bízni egyetlen ember jólétét.
Mint írja:
A Facebook a világ harmadik legnagyobb népességgel bíró 'országa'. 550 milliós tagságával csak Kína és India előzi meg, az Egyesült Államok és Európa is kisebb népességgel bír. S országnak eléggé különleges. Legalább nyolc okból is.
Nézzük sorjában.
